A játék rövid története

A sportág története

A golyójátékok kezdete a civilizált társadalmakban az időszámítás előtti 5200-as évekre tehető, amikor egy abból az időből származó gyermekszarkofágban golyókat találtak. Ezt követően Nagy Sándor uralma alatt is említenek golyós játékot. Európában a rómaiak terjesztették el. Franciaországban a katonák olyan lelkesedéssel játszották, hogy a játékot IV. Károly be is tiltotta, mert a túlzásba vitt játék a harcedzettség rovására ment. A tiltások ellenére a játék fejlődött, a helyi sajátosságoknak megfelelően alakult ki a lyoni, a provance-i és a rafle játék.

Ciotat-ban a golyójátékosok a Provance-i játékot gyakorolták. Az egyik játékostárs, Jules le Noir, alsóvégtag bénulásban szenvedett és nem tudta a golyót 10 méternél távolabbra dobni. A társak alakították ki a pétanque szabályait, mely szerint mozdulatlan lábakkal (pieds tanqués = pétanque) kell a játékot játszani, 50 cm átmérőjű körből 6-10 méterre dobva a golyókat. A Ciotat-i polgárok átvették a szabályokat és "jeu de boules pieds tanqués" névvel illették. Ezt rövidítették le pétanque-ra.

Az első versenyt Ciotat-ban Ernest Petiot 1910-ben szervezte meg. 1945.január 16-án alakult meg a Francia Pétanque Szövetség (Federation France de Pétanque et Jeu Provencal) 5 területi bizottsággal. 1958.március 8-án alakult meg a Nemzetközi Pétanque Szövetség (Federation Internationale de Pétanque et Jeu Provencal) hét tagországgal (Belgium, Franciaország, Marokkó, Monaco, Olaszország, Spanyolország, Tunézia). 1985-ben alakult meg a Golyósportok Világszövetsége (Confédération Mondiale Sport Boules - CMSB), amely magába foglalja a Pétanque, a Lyonnaise és a Rafle Nemzetközi Szövetségeket. A CMSB 1986. október 15-éncsatlakozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz.